Egy "merész" dalt küldünk az Eurovíziós dalfesztiválra, amiben Csemer Boglárka "Boggie" jól beszól a háborúnak és az erőszaknak. Végre nem semmitmondó, könnyed dalocskákkal öregbítjük az ország hírnevét, hanem egy kemény, őszinte, újszerű dalt nevezünk, ami nem egy unalomig ismert témát dolgoz fel közhelyes módon.

Ja, dehogy, már megint más műsorról beszélek. Nem mintha a giccsparádé bécsi versenyében nem férne el egy ilyen villámgyorsan elfelejthető dalocska, aminek "fontos üzenete" van, de azt hiszem, nem ezzel kerül fel Magyarország a világ zenei térképére. Ha valaki nem hisz nekem, megnézheti a produkciót, aztán ítélkezhet maga.

Biztos kap majd pár pontot, vagy a dal színvonala, vagy a csinos énekesnő, vagy a többi dal hasonlóan gyatra mivolta miatt. Nekem egy kis merészség, bátorság hiányzik, ami ByeAlex esetében még meg is volt- és ő meglepően jól helyt állt a nemzetközi színtéren is. A dalára még ma is sokan emlékeznek, és végülis erről szólna az egész sztori, nem?

A mostani magyar versenydalba nem sok új vagy eredeti ötlet szorult. Pedig ha van már ilyen fesztivál, akkor ezer dolgot meg lehetne mutatni magunkból. És persze háborúellenes közhelycsokos helyett például más módon is fel lehetne hívni a figyelmet fontos témákra.

Itt van példának a finnek versenydala. A Pertti Kurikan Nimipäivät nevű punkbanda Aina mun pitää nótáját választotta a zsűri és a közönség. Nem az a különleges ebben, mennyire kimondhatatlan a zenekar neve, hanem az, hogy Down-szindrómások muzsikálnak benne. Na ez az a dal, amire fel kell figyelni!

Az ilyen üzenetértékű választások azok, amelyek értelmet adhatnak egy összeurópai seregszemlének. Persze, a háború is csúnya dolog, de annyian foglalkoztak már ezzel a témával, pont ugyanígy feldolgozva... A Down-szindrómásoktól is láttam már zenei, színpadi produkciót, viszont a punk, mint műfaj, ad ennek egy kis csavart. Felkapjuk rá a fejünket- aztán beszélünk és gondolkodunk ezekről a témákról. Tudom, hogy ők is célzatosan választottak, meg minden, de néha nem bánom ha manipulálnak...

A többi dalt ugyan még nem ismerem, de egyelőre a finneknek szurkolok. Elnézést mindenkitől, aki szerint hazafiatlan vagyok, ám ha most választanom kell, inkább rájuk voksolnék, mint a mi üdvöskénkre. Nem hogy a külső adottságok, de még a zene sem igazán nyom nálam a latban. Valami más itt a lényeg a számomra... És szerintem nem leszek vele egyedül.

Na mindegy, nem annyira érdekes ez az egész, ne bántsunk senkit. Hiszen tudjátok: világbéke!