Japánban az ottani mioifurgonokból is mozgó varázskertet tudnak varázsolni a kertépítés mesterei.

Aki ügyes, kicsiben is tud nagyot alkotni!...

1948. május 14-én alapították meg a zsidó államot.

A zsidó nép sorsa igencsak hányattatott volt az évezredek alatt. Nem kell ahhoz történelemszakértőnek lenni, hogy az embernek egyből eszébe jusson pár esemény. S ahhoz pedig nem kell szociológusnak lenni, hogy az ember felidézzen pár, a zsidósághoz kapcsolódó sztereotípiát, előítéletet.

De bármit is gondoljon valaki róluk, azt senki nem tagadhatja, az a hét évtized, amit Izrael a korántsem barátságos országok gyűrűjébe fogva eltöltött, bizonyította ennek a népnek a kitartását, elszántságát. Folyamatos háborúkban és csetepatékban edződött ország ez, ahol mégis sikerült fejlődni, gyarapodni. 

Meglehet, az országgal nem szimpatizálók sorolni tudják az eseteket, amikor Izrael vádolható túlkapásokkal, de hogy az izraeliek ellenségei sem válogattak az eszközökben, szintén egyértelmű. Őszintén szólva én annak örülnék, ha ez egyszer mind a történelmi múlt része lenne, s béke uralkodna a Közel-Keleten. Mondjuk ha ehhez nem volt elég pár ezer év, akkor nem meglepő, hogy ez a hét évtized még nem hozta el ezt. 

Személyes élményként fel tudom idézni, amikor pár napot turistáskodtunk Izraelben. Jeruzsálem, a Holt-tenger, a Vörös-tenger korallzátonyai- emlékezetes utazás volt, és valamennyien jól éreztük magunkat. 

Izrael ma egy változatos, fejlett ország, gazdag történelmi múlttal. Az lenne a szép, ha a szomszédos arab országok némelyikében sem káosz lenne az úr, mert azokba éppen olyan jó lenne ellátogatni, hiszen az átlagemberek ugyanúgy vendégszeretőek, és volna mit megmézni. Szóval abban reménykedem, a következő kerek évfordulót nem aggódva kell ünnepelnie sem Izraelnek, sem az egész nagyvilágnak...

Ma 111 éve született a legendás színésznő.

Négy Oscar-díj a Legjobb színésznő kategóriában- ha a statisztikákat nézzük, máig Katharine Hepburn a mérce Hollywoodban. Az ő esetében nem is kétséges, hogy a szobroktól függetlenül is igazi legendáról van szó, egyike a filmipar megkerülhetetlen művészeinek.

Az életrajzát bárki elolvashatja, a sok Oscar-jelöléséről, a Broadway-sikerekről, arról, hogy hat évtizeden át tartott a karrierje (első Oscarját 1934-ben kapta, az utolsót 1982-ben!) rengeteg cikk szól. Inkább az az érdekes, hogy a hollywoodi világba nem igazán beilleszkedő színésznőként lett ennyire sikeres. Nem pózolt erős sminkkel magazinok címlapján, nem ünnepeltette magát a gálákon.

És a filmekben is erős, független, intelligens női karaktereket alakított. Miközben sokszor emlékezünk meg a szőke szépségekről, a hódító dívákról, a nők nadrágviselését divatba hozó Katharine Hepburn másféle ikon volt. A magánéletét nem teregette ki, interjút ritkán adott- úgy lett legenda, hogy a celebvilágtól távol tartotta magát. 

Aztán ha az életrajznak ezeket a részeit is megismerjük, akkor pedig jöhetnek a filmek. Mert azért mégiscsak az a legfontosabb egy mozikedvelő számára, hogy remek színésznő volt, emlékezetes szerepekkel. Érdemes megnézni a legjobb szerepeiben- van miből válogatni!...

A gombafejűeket váratlan előadó előzte kereken 54 éve.

A Beatles meghódította Amerikát: 1964-ben három és fél hónapon át az ő dalaik álltak a slágerlista élén a tengerentúlon. Egymást váltotta három felvételük az első helyen, sőt, április elején a slágerlista első öt pozíciójában öt Beatles-dal volt! 

És amikor már úgy tűnt, hogy örökre Lennonékról fog szólni a könnyűzene, május 9-én egy veterán nyomta le őket. Az akkor 63 esztendős Louis Armstrong és a Hello, Dolly! állt az első helyre. Ha úgy nézzük, más talán nem is érdemelte volna meg jobban ezt a dicsőséget, hiszen igazi zenei legendáról van szó, aki fiatalon a jazz műfajának újítója, idősebben pedig népszerű slágerek előadója volt. 

A Hello, Dolly! az azonos című musical híres dala volt- a musicalból sikeres film is készült, Barbra Streisand főszereplésével. A dalt Armstrong csak demóként vette fel, hogy a darab népszerűsítésében felhasználják, végül aztán kiadták kislemezként is. Ahogy a musical is sikeres lett, a dal is. 

Azért a Beatles-t aligha rázta meg az, hogy át kellett engedniük az első helyet- bőven volt még nekik slágerük. A történet egyszerűen csak jópofa, és valljuk be, jó olyan zenészeket felidézni, akik igazi klasszikusnak számítanak. 

Fontos kutatás: ez számít a Tinderen.

Egy modell végzett el izgalmas "kísérletet": több profilképpel nézte meg, melyik stílussal kapja a legtöbb pozitív visszajelzést a társkereső alkalmazáson. Volt neki szakállas, borotvált, borostás, kopaszodó fotója is. 

A simára borotvált arcra jött a legtöbb pozitív reakció, de alig kevesebb volt az ápolt szakállúnál is az érdeklődő. A modell megfigyelése szerint viszont a szakállasokra bukó lányok között többségben voltak azok, akik futó kalandot kerestek- ki tudja miért.

És persze nagy-nagy meglepetésre a kopaszodó fizimiskával nem volt túl népszerű a fiatalember. Mindez azért két dologról árul el elsősorban sokat: a Tinder fényképek közt gyorsan lapozgatós jellege miatt a külső fontos. Nagyon. Váratlan fordulat!

A másik része a dolognak az, hogy az egész kutatást hajbeültetést kínáló klinika szervezte, akik nyilván azt kívánják üzenni, hogy az ügyfeleiknek jobb esélye van a Tinderen. A plasztikai sebészek pedig nyilván azt fogják kideríteni, szép dekoltázzsal a lányok is vonzóbbak. 

Miközben akinek mégsem a haj a feje legfontosabb alkatrésze, az tudja jól, hogy ennél picit összetettebb az emberi kapcsolatok világa. De azokról nem tudnak ilyen hasznos "kutatások" készíteni a szépészeti szolgáltatók...