1894. április 14-én nyitották meg az Egyesült Államokban az első olyan intézményt, ahol a vendégek az Edison-féle Kinetoscope-ba bámulva filmeket nézhettek.
Persze még némileg elmaradt a látvány attól, amit manapság mondjuk a Batman Superman elleni harca tartogat a nézők számára. Akkoriban olyan alkotások is szenzációt keltettek, mint egy öt másodperces jelenet Edison egyik alkalmazottjának tüsszentéséről.
A Kinetoscope esetében nem volt hagyományos moziélmény, mert egyszerre csak egy néző élvezhette a filmeket. A New York City-ben megnyitott intézményben tíz gép volt, a filmeket negyeddollárért tekinthették meg a nézők- minden gépben más alkotást. Volt ezek között birkózásról, kakasviadalról, táncról, kovácsokról készült rövid filmecske. Hamarosan jött minden, ami a szórakoztatóiparban megszokott: már 1894-ben cenzoráltak egy túl kihívónak számító produkciót, amiben egy spanyol táncosnő villantotta meg a bokáját, és rendeztek egy ökölvívómérkőzést, amelynek jeleneteit külön kinetoscope-okban lehetett megtekinteni. Az eredmény előre le volt beszélve...
25 cent a 19. század végén nem volt ám kis pénz alig tíz percnyi szórakozásért, a Kinetoscope mégis óriási sikert aratott, nem csak a tengerentúlon hanem Európában is. Az emberek mozgóképre vágytak, bármennyibe is kerül- és ha az új sikerfilmek több száz millió dolláros bevételeire gondolok, ez a helyzet azóta se változott sokat...
