Eljött a mennyország a modern ember számára: okostelefonos felhasználást fejlesztettek azoknak, akik egy kis időre elkérnék más kutyáját, hogy sétáljanak vele egyet.

Mivel életmódunk azért alaposan megváltozott az utóbbi időben, egyre nehézkesebb az állattartást összeegyeztetni a teendőinkkel. Sőt, nem is a munka az igazán érdekes. Egyszerűen sokan rászoktak arra, hogy minél többet meg akarnak tapasztalni a nagyvilágból, ezért sokan utaznak egy éven belül akár többször is hosszabb-rövidebb időre. Amíg a kutyán és a cicán nincs kikapcsológomb, hogy az utazás végén egyszerűen csak elővegyük a szekrényből a hibernált jószágot, addig sokan inkább lemondanak az állattartásról.

Megjegyzem, én ezt teljesen tisztességes dolognak tartom. Ne pingpongozzunk a házikedvenccel, ide-oda kölcsönadva, amíg mi pár hétre vagy hónapra eltűnünk, ne kényszerítsük kutyapanzióba őket, és így tovább. Az egy szerencsés helyzet, ha valakinek olyan szomszédja, barátja van, aki szívesen, szeretettel gondoskodik a kutyáról, és akkor boldog lehet mindenki. 

Jellemzően ez a fiatalabb, dinamikus generáció esik egybe azzal a célcsoporttal, aki lelkesen kipróbál mindenféle új okostelefonos alkalmazást. Ők foglalnak maguknak szállást az interneten, ott veszik a repjegyet, lassacskán a szociális életük jelentős részét is online bonyolítják. Nyilván meglenne az igény arra is, hogy a neten jussanak kutyához- legalább egy kis időre.

Minden iróniát félretéve, ez egész vállalható koncepció. Sokan szeretnének kutyát, de nem tarthatnak, akár a fent vázolt okok miatt, akár azért, mert kis lakásban élnek, vagy olyan házban van a lakás, ahol az állattartás nem engedélyezett. Nekik biztosan nagy öröm, ha egy vidám jószággal sétálhatnak egy kellemeset. A tulajdonos válláról pedig alkalmilag leveszik ezt a terhet, tehát neki sem rossz ez.

Az alkalmazásban nyilván lehetőség van az értékelésre, tehát előre megtudhatjuk, melyik kölcsönadott kutya igazi pokolfajzat, és az is kiderül, melyik ideiglenes gazda lépett meg a család kedvencével. Persze mindig van egy első alkalom- ekkor nem lehet mást tenni, mint bízni a másik félben.

Még véletlenül sem akarom elbagatellizálni a dolgot, a kutya nem "csak egy állat", ami pótolható ha ellopnák- szó nincs róla, a legtöbb ember számára ők igazi családtagok! Ezért ennél az alkalmazásnál pont ugyanúgy meg kell oldani azt, hogy biztonságban tudja magát minden érintett, mint mondjuk az Uber vagy AirBnB esetén.

Aztán lehet, jön a jövőben a cicakölcsönadó szolgáltatás is. És bizonyára lesznek még olyan ötletek, aminek olvastán sok fejlesztő a homlokára csap, hogy ez miért nem neki jutott eszébe! A vége az lesz, hogy a nagy közösségi piactéren még gyereket vagy nagymamát is lehet majd kölcsönözni.

Hogy ez jó lesz-e? Na ez az, amit most még senki meg nem tud mondani. Majd húsz év múlva visszatekinthetünk erre a korszakra, és vagy azt mondjuk, szép ötlet volt, de megbukott, vagy azt, hogy ekkor indult el az a folyamat, ami az egész életünket megváltoztatta.