A száz esztendős korában elhunyt francia filmsztárt mára leginkább a klasszikus mozi rajongói ismerik.
Danielle Darrieux halálának híre megjelent a különféle weboldalakon, megemlékeztek nagy alakításairól, partnereiről, a vele dolgozó rendezőkről.
Volt egy időszak, amikor intenzívebben foglalkoztam filmtörténettel, nekem mondtak valamit a nevek, de egy tizenéves számára nem csak Darrieux ismeretlen, hanem Julien Duvivier, Max Ophüls is, nincsenek köztük Jean Marais vagy Gerard Philipe rajongók. Pedig micsoda művészek voltak!
S nyilván nem csak róluk nem tudnak semmit. Meglehet, az egykori magyar mozisztárok közül Tolnay Klárira, Simor Erzsire, Szörényi Évára sem emlékeznek, sőt, talán az én korosztályom számára még legendás Ruttkai Éva vagy Latinovits Zoltán sem túlságosan ismerős a számukra.
Eszemben sincs nyavalyogni, a világ ilyen, mindig változik. Nyilván nekem is alig mond valamit olyan emberek neve, akik mondjuk a 19. században sztárok voltak. És persze van a dolognak olyan oldala, hogy a mai fiatalok mondhatják nekem, miért okoskodok, én sem ismerem az ő aktuális kedvenceik jelentős részét. Ami teljes mértékben igaz, a hazai és külföldi YouTube-sztárok munkássága idegen a számomra, sose néztem Pamkutyát és PewDiePie-t.
Ezért aztán nem fanyalgok, nem sóhajtozok, nem játszom el az öreg bölcset. Egyszerűen csak szívesen emlékszek vissza Danielle Darrieux néhány filmjére, és ennyi. Micsoda karrier, hány évtized a reflektorfényben! Azt hiszem, ha a mostani csillagoknak jót akarnék kívánni, csak azt mondhatnám, legyen majd valaki, aki rájuk is emlékezni fog pár évtized távlatából...
