Egy blogger, Rachel Hollis feltöltött egy képet az intsagramra, ami rögvest netes szenzáció lett. Pedig csak ő maga látható rajta bikiniben, harmadik gyermeke születése után- csinosan de nem hibátlanul, kiretusálva. Afféle őszinte "ez vagyok, vállalom, büszke vagyok az életemre és magamra" típusú fotó ez, amit aztán százezrek osztottak meg.

Természetesen az életmódmagazinok, női oldalak sem maradhattak le a divathullámról, mindenki közzéteszi lelkendezve Rachel mosolygós képét. Kapja a virtuális vállveregetéseket, nyilatkozgat a televízióban, és ettől az ember hülyén érzi magát kicsit. Bevallom, én személyesen egyetlen, sokadik gyerekének világra hozatala után kifutóra álló szupermodellt sem ismerek. Akikről tudok, azokat pont ugyanazok az oldalak ajnározták, akik most ezt a hölgyet állítják példaképként az olvasóik elé.

Tudom, média. Nem kell komolyan venni. De néha azért jó lenne. És nekem mindig is hiteltelen volt, amikor az öntudatos anyukáról szóló cikk mellett vagy alatt máris ott van egy "átalakítunk bombanővé" cikk, amiben stylistok csapata dolgozik azon erősen, hogy valaki még véletlenül se hasonlítson átlagos, hétköznapi önmagára. Aztán sorakoznak a cikkek, amik arról szólnak, miképp lehet gyorsan, könnyen bombanővé válni szülés után. 

A blogger képénél fontos volt a megjegyzés is, hogy nem csak egyszerűen vállalja önmagát, hanem tudja, ő így is a világ legszebb asszonya a legfontosabb férfi számára: gyermekei apja pontosan tudja, mivel jár közös életüknek ez a része. Ezt azért mindenki feljegyezheti magának, aki feltétlenül tanulságot keres a sztoriban. Fontos, hogy az ember jól érezze magát a bőrében, és fontos az is, hogy az is elfogadja őt olyannak, akivel együtt él. De nem egy fotó erejéig, hanem éveken, évtizedeken át. Na ez a kihívás, nem pedig egyszer ügyesen pózolni a kamera előtt.

Ez mind-mind arról szól, hogy az ember önértékelését ne felületes cikkecskék befolyásolják. Könnyen össze lehetne zavarodni ezeket olvasva: az ember bátran menjen a tengerpartra bikiniben akárhogy is fest, vagy egy évnyi kemény gyúrás és profi kozmetikus és stylist felkészítése nélkül még a sarki boltba se ugorjon le? A magazinokat olvasva nem eldönhető ez a fontos kérdés...

Akad még pár millió nő Rachelen kívül, aki éli az életét annak biztos tudatában, hogy nem vár rá modellkarrier. Talán most majd megszaporodnak a képek a magukat bikiniben vállaló anyukákról, de ez valahol ugyanúgy csak egy póz, mint a fantasztikus változást megörökítő előtte-utána fotók. Hosszú távon ezek csak múló pillanatokat megörökítő képek, és kész. Az öt percig tartó hírnév világát éljük, ehhez tökéletesen illeszkedik a trend. A baj az, amikor valaki egy egész életen át ezt az öt perc figyelmet próbálja kiharcolni magának, aztán ha netán összejön, kiderül, ez nem kárpótol az elvesztegetett évekért, a talán hétköznapibb, mégis boldog életért. 

Rachel Hollis nem lett attól se ikon, se példakép, mert feltöltötte azt a képet. Ha valamiért irigyelni lehet, az inkább az, ha tényleg boldog, elégedett házasságban él, és ez így is marad élete végéig. De erről ez a fotó nem árul el semmit...