A spiritualitást nem adják ingyen, a gyógyítók és tanítók megkérik a munkájuk árát. Vajon erről melyik ősi könyvben írnak?

Felőlem mindenki abban hisz, amiben akar. Nekem is megvannak a magam mániái, nyilván, és nem vitatom senki jogát el arra, hogy mindenféle tanításokat kövessen. Az a szép a szabadságban, hogy ebbe nem szólhat bele senki. Így aztán a magam részéről inkább csak töprengésféle ez, ami talán párakat gondolkodásra sarkall.

Szóval az interneten lépten-nyomon belefuthatunk olyan emberek honlapjaiba, akik valami nagy bölcsességet adnak át, vagy azt ígérik, beavatnak az örök élet titkába, netán elmondják a mindent gyógyító elixír receptjét. Vannak tényleg hajmeresztő "képzések", amelyekről üvölt, hogy brutális kamu, de gondolom mindig akad balek, aki pont ezekre harap rá. (Ez most nem minden szokatlan tanfolyamra vonatkozik, hiszen akadnak megalapozott, komoly kurzusok, terápiák, órák, amiket normális kereteken belül űznek.) Tőlem bárki hirdetheti a neandervölgyi tűzvarázslók mágiáját megtanító tanfolyamát, mindenkinek a saját döntése, hogy ilyen hülyeségre költ-e.

Pontosabban ez a bizonyos pénz-téma lehetne az, ami elgondolkodtathatna sokakat. Ezek a tanfolyamok, képzések, beavatások, elvonulások és gyógyítások mind fizetős bulik. Páran elegáns módon nem árat mondanak, hanem "hozzájárulásnak" nevezik a meghatározott összeget. Vajon miért? Úgy vélik, így adót sem kell utána fizetni? Érdekes lenne ez is, de szerintem nem ez a fontos most, ezzel foglalkozzanak a hivatalok.

A lényeg számomra az, hogy még sose olvastam olyan szent könyvet, aminek a végén lenne egy plusz fejezet, olyasmi címmel, hogy "A tanításokon és gyógyításokon való részvétel mindenkor érvényes díjai". És nem nagyon találkoztam olyan mai "bölcs" honlapjával, aki azt mondaná, neki aztán semmi nem kell, ingyen, szeretetből adja át a tudását, maximum egy vekni kenyeret vagy egy darab sajtot fogad el- összesen az egész csoporttól.

Ahhoz képest, hogy a spiritualitás milyen magas szintjén járnak, és felülről nézik a magamfajta megvilágosulatlanokat, nagyon is földhözragadt módon kérik a fix összegben meghatározott díjakat és hozzájárulásokat. Szépek az ezoterikus tanok, de még szebb a forint csörgése? Vajon azok a szerény és szegény szerzetesek és tanítók, akikre gyakran hivatkoznak, itt nálunk ugyanúgy szednék a belépőt?

Aki lelkesen fizet ilyen-olyan alakoknak, akik magukat nevezték ki minden titkok tudójának, gondoljon bele egy különleges helyzetbe. Ha megjelenne köztünk mondjuk Jézus, Buddha vagy Mohamed, és azt mondaná, "gyertek gyermekeim, hallgassatok meg, miután befizettétek az ötezer forintos beugrót", nem lennénk megdöbbenve? Hiszen a szegényeket, elesetteket, rászorulókat zárnák így ki a tanítványok köréből- lenne felháborodás. Ehhez képest ha valaki, akit szégyenletes lenne az előbb említettekhez hasonlítani, bevasal mindenkitől egy kis pénzt, az persze totál rendben van. A középosztálynak szóló tanok ezek, mese nincs, csórók olvasgassák a Bibliát vagy amit akarnak.

Hát, szerintem meg nem teljesen korrekt ez a felállás. Persze ez csak magánvélemény, és csak óvatosan merem megírni, nehogy valamelyik titokzatos hatalom birtokában levő ember rám ne küldjön valamit. Bár miért aggódok? A jövő héten akciós a szkíta vudu rontáslevételi meditáció itt a szomszéd utcában...