Tegnap volt kereken hetven éve, hogy átszelte a Csendes-óceánt a híres tutaj.

Be kell vallani, egy bizonyos időtávlaton túl igazán csak sejtéseink vannak arról, mit tudtak elődeink. (Mondjuk néha még a tegnapot is újraértelmezik történészek, de ez más kérdés.) Komoly viták zajlanak például arról, hogy épültek a piramisok. Bár próbáljuk megfejteni az ősi emberek titkait, azért túlzás lenne azt mondani, hogy egy mai paleo diéta szakácskönyve egy az egyben megfelelne az akkori emberek étrendjének...

Az elméleti síkon zajló eszmecserék csak hiányos tárgyi emlékekre támaszkodnak, és az az igazság, hogy ezeket néha lehet értelmezni így is, úgy is- s ha csak egy elemünk van, az összkép soha nem lehet teljes. Képzeljük el, ha találnánk egy marék csavart egy autóból, fel tudnánk rajzolni belőle magát az autót?

A gyakorlatiasabb kísérletezés viszonylag újabb találmány, és ez azért nagyon hasznos, mert ebben is vannak a kutatók által kiegészített dolgok, de mégis, fontos válaszokat adhatnak. Az egyik komoly kérdés például annak idején az volt, primitív tutajaikkal átkelhettek-e Dél-Amerikából Polinéziába az emberek? 

Tulajdonképpen minden ellene szól az ötletnek, ha ránézünk egy ilyen egyszerű vízi alkalmatosságra. Pár liánnal összefogott fatörzsön hánykolódni az óceán hullámain át hónapokig, s eljutni egy kis szigetre- hát erre kevesen vállalkoznának mai eszükkel. A norvég Thor Heyerdahl viszont úgy gondolta, ez igenis lehetséges, és mindenki nagy meglepetésére, az általa vezetett Kon-Tiki expedíció át is szelte a Csendes-óceánt.

Az építés során a helyi indiánok által alkalmazott technikákból indultak ki, a tutajhoz egyetlen fém alkatrészt sem használtak fel. Gondosan megtervezték az útjukat, és mint kiderült, a tengeren hajózva volt élelmiszer utánpótlás, és a vízzel is sikerült takarékoskodni. Peruból április végén indultak útnak, és 101 nap után, 1947. augusztus 7-én érték el Polinéziát. Bizonyították, hogy ez igenis lehetséges.

Hogy pont ilyen expedíciók voltak-e több ezer éve, nem tudhatjuk, az viszont ezen túl nem volt vita tárgya, akár sikerülhetett is volna. Nem valószínű, hogy tömegesen hajóztak volna keresztül-kasul az óceánokon tutajaikkal egész népcsoportok. Az viszont tény, hogy időnként többre lehettek képesek az egykori merész felfedezők, mint azt a ma embere gondolja. Ennek elfogadásában voltak elévülhetetlen érdemei Heyerdahlnak és a Kon-Tikinek.

Ő ráadásul nem csak a tudományos közösséggel osztotta meg kalandjait, a nagyközönség is rácsodálkozhatott arra, ilyen különleges is lehet a néprajzi kutatás. Könyv, film is követte az expedíciót, és a Kon-Tiki ma már múzeumban látható. Valószínűleg sok felfedezés nem történt volna meg, ha nem lettek volna olyan merész úttörők, mint a norvég tutajos és társai. Meglehet, a hajójuk nem pont olyan volt mint elődeiké, de bátorságuk hasonló volt!