Azt olvastam, hogy a tervek szerint teljesen felszámolnák a kommunikáció szakos képzéseket a felsőoktatásban, még önköltséges képzésként sem indítanak ilyet. Érdekes húzás lenne az egyik legnépszerűbb szak földbe gyalulása, de megjósolom, nem lenne belőle tragédia.
Ennek csak egyik oka az, hogy valóban volt egy "túltermelés" ezeken a szakokon: az olcsó, nehezen mérhető eredményességű képzéseken ontották a médiaszakembereket, akik nyilván igen nehezen vagy sehogy nem kaptak állást a sajtóban vagy vállalati kommunikációs szakterületen.
Ám azt sem lehet mondani, hogy ne lenne szükség jól képzett, hozzáértő (na ezek így nem minden szakocska diákjára igazak...) kommunikátorra. Ez ma része a mindennapoknak, minden szervezetnek, nagyobb cégnek van szóvivője, életünk része a folyamatos tájékoztatás, és nem árt, ha ezt írni-olvasni nem csak alapszinten képes emberek intézik.
Aggódni viszont teljesen felesleges: ha nem egyetemi szakként, akkor majd más jellegű képzési formában lehet ilyet tanulni. A legelső kommunikációs iskoláknak sem volt semmi köze a nagy hagyományú felsőoktatási intézményekhez, intézetek, magáncégek, szervezetek szerveztek hosszabb-rövidebb újságíró vagy kommunikációs képzést. Maximum nem egyetemi diplomát kap az ember a végén, hanem csak egy akármilyen papírt és jó esetben valós, használható tudást. És utóbbi a fontosabb!
Sokan elfelejtették, hogy a diploma nem önmagáért a papírért fontos. Kellene, hogy legyen szakmai ismeret is mögötte, legyen valaki gépészmérnök, tanító vagy újságíró. A mostani ötlet, hogy a kommunikáció szakokat szántsák be és a helyüket szórják be sóval, azt jelzi, megint az egyszerűbb megoldás érdekli a vezetőket. Ócska az egész, le vele! Na persze, ha valódi akkreditáció lenne, és átrostálnák a szakokat, csak a színvonalas képzések maradnának meg, amiket értelme lenne elvégezni, az sok munkával járna. Csak nem akarja bárki az oktatáspolitikusok idejét olyasmire fecsérelni, hogy értékelési rendszert dolgoztasson ki velük és alaposan mérjék fel a képzési kínálatot?
Micsoda rebellis ötlet! A gond csak az, hogy szükség lenne rá. Én például nem kommunikáció szakon végeztem, műszaki és gazdasági szakokon forogtam pár évet. És ott is le tudtam szűrni, a gond nem azzal van, hogy mennyire menő vagy lúzer a szak neve, ahova jár az ember, hanem hogy adott szakon mennyire sikerül értelmesen korszerű ismeretekkel felvértezni a hallgatókat. Az igazán jól képzett, naprakész tudású frissdiplomásnak mindig jobb az esélye az elhelyezkedésre egy jól működő munkaerőpiacon, mint a csak papírral rendelkező vetélytársának.
Magára valamit adó egyetem persze odafigyel arra egyébként is, hogy milyen oktatókat alkalmaz és azok mit tanítanak. Nem a számokkal kell zsonglőrködni, hanem jól kell dolgozni. Le kell számolni a mítoszokkal: a kommunikáció csak egy szak, amivel önmagában semmi baj nincs. Azzal van baj, ahogy sok helyen tanították.
No meg az jelent problémát, hogy sok diák csak "kommunikálni" tudott, de semmilyen más területen nem mélyedt el. A kommunikáció kiváló kiegészítő ismeret lehet, ha valakinek van egy gazdasági, jogi, műszaki vagy természettudományos diplomája, mert nem csak ír onnantól kezdve, hanem érti is, amit leír. Közgazdászként látom, néha olyan cikkek jelennek meg, aminek szerzője minimális ismeretekkel sem bír, de hasonlóan fogják a fejüket rengeteg alkalommal mérnökök, jogászok vagy orvosok is, amikor bődületesen nagy marhaságok jelennek meg. Jó stílusban megírt cikkek ezek, persze, csak éppen hülyeségek vannak bennük.
Ezt a most kommunikációt tanuló diákoknak is fel kellene ismernie mielőbb. Aki maga látja be egy képzés korlátait, miközben tisztában van a lehetőségekkel is, azt nem kell, hogy befolyásolja semmiféle oktatáspolitikai döntés. Igenis lehet tudatosan karriert tervezni érettségi után is! Lehet diplomát szerezni valamilyen tudományterületen, mellette lehet rövid kommunikációs képzésre beiratkozni, aztán jöhet a folyamatos munka, a kitartás, amiből lehet állás a médiában. És ott azok a nehezebben lecserélhetők, akik valóban értenek valamihez. Ők azok, akik helyükön tudják kezelni a kommunikáció szakokat is, meg azokat is, akik egyszer felduzzasztják, egyszer lecsökkentik az egyetemi hallgatók számát, mikor milyen ötlet jut az eszükbe...