Akinek hozzám hasonlóan volt abban a szerencsében része, hogy közelről láthatta a gizai nagy piramisokat, biztosan eltöprengett azon, hogy épültek. Képről is lenyűgözőek ezek az építmények, de élőben látva egészen hihetetlen a méretük. Próbáltam magam is elgondolkodni, hogy több ezer évvel ezelőtt milyen komoly munkaszervezés kellett a felépítésükhöz.
Most pedig épp arról olvasok a Gizmodón, hogy tényleg egyszerű eszközöket használtak a tudósok szerint, de ügyes módszereket is bevetettek. A hatalmas kőtömböket fából készült szánokkal vonszolták oda az építés helyére, de amikor ezt megpróbálták utánuk csinálni, kiderült, a szán gyakorlatilag beásta magát a homokba a teher alatt.
Ám ha a szán előtt benedvesítették a homokot, az egészen máshogy viselkedett. A homok nem torlódott fel, és még könnyebb is volt vonszolni a szánt. A kísérletek egyértelműen igazolták, hogy így sokkal inkább elképzelhető a kőtömbök mozgatása.
Mellesleg a régészet is bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy ezt a módszert alkalmazhatták az ókori egyiptomiak. Egy királysírban találtak a falon egy képet, ahol egy hatalmas méretű szobrot vontatnak a szánon az emberek- és az elején ül egy ember, aki vizet önt a szán elé!
Persze ezzel együtt még bőven akad megfejtendő titok a piramiskok körül. Talán a számomra leginkább az kérdés: miért? Rengeteg idő és munka kellett ezekhez a hatalmas építményekhez, ami bizonyára a birodalom sok erőforrását felemésztette. Persze ha az volt a cél, hogy zavarba ejtsék kései utódaikat, akkor a terv pompásan sikerült.
