Egy csokorra való retró képet osztok meg abból az időszakból, amikor az üzleti világban már teret nyertek a számítógépek, ám azok még egész szobákat foglaltak el.
A világ természetesen sokat változott azóta, ám a hasonlóság a mai állapotokkal már könnyen tetten érhető. Ez már az a fajta munka, amire a kétkezi melósok egy része csak legyintett: "ugyan már, csak nyomogatják a gombokat azokon a vackokon!"
Kétségtelen, ennek az egésznek az eredménye messze nem látható úgy. Mégis legalább olyan fontos, mint a fúrás-faragás. És vannak olyan cégek, ahol kézzel fogható termék már nem is készül, mégis óriási pénzeket termelnek. Az én generációm már nagyjából beleszületett ebbe a világba, a régiek számára viszont valószínűleg továbbra is megfoghatatlan, hogy érhet vagyonokat a "semmi".
A retró képek arról is mesélnek, hogy már pár évtizede is egész mást jelentett a munkaruha ezeken a helyeken, mint egy műhelyben. Azt hiszem, sokan élvezték, hogy overáll helyett miniszoknyában is teljesen rendben volt a megjelenésük- talán ennyire rövid szoknyákat ma már nem is látnak szívesen pár cégnél, azaz bizonyos szempontból konzervatívabbak lettünk.
Az viszont félelmetes, hogy mennyire felgyorsult a világ. A számítógépek nem csak kisebbek lettek, sokkal többet tudnak is, ráadásul minden mindennel kapcsolatban van. Kulcsszó lett a gyorsaság, hihetetlen sebességgel követik egymást az új generációk például a mobiltelefonok esetén, de még a sajtóban is rendszeresen feltűnik a mondat, hogy "mint arról elsőként hírt adtunk". Nem a hír minősége a fontos, hanem hogy hol jelent meg először- különös lenne, ha a jövőben ez számítana igazán.
Konklúzió az nincs, csak nyugtázza az ember, hogy alakul körülöttünk a világ. Ezek a képek tulajdonképpen nem készültek olyan régen, talán már én is megszülettem akkoriban. Mégis félelmetesen, idegenszerűen réginek tűnik rajta minden, retró ezerrel az egész. Hát, ilyen ez.
Képek: retrospace.org
