Spielberg 70

Korunk meghatározó rendezője, Steven Spielberg 1946. december 18-án született. Afféle csodagyerekként robbant be Hollywoodba, ezért kicsit fura is számomra, hogy már ennyi idős.

film

Azt hiszem, amatőr filmkedvelőként Spielberg alkotásairól meglehetősen sokszor ejtettünk szót barátaimmal. Szokott az ember eszmét cserélni jobb vagy rosszabb filmekről, és az ő esetében én például úgy vagyok vele, pont nem azok a leghatásosabb, számomra igazán emlékezetes filmjei, amikért a díjait kapta. 

film

A Cápa (Jaws) elementáris erejű horror volt, és műfajában szokatlan módon, ma is erős film, noha kortársai többségén már nem ijedezni, hanem nevetni szoktak. A szórakoztató filmek közül ott volt a legendás E.T., no meg az Indiana Jones-sorozat, annak is leginkább az első része, Az elveszett frigyláda fosztogatói. Nagyon szerettem a Harmadik típusú találkozásokat, és jók az olyan filmjei is, mint a Kapj el, ha tudsz. Spielberg kifejezetten jó iparos a filmművészetnek.

film

A nagyon mélynek szánt filmjeitől viszont nem estem hasra. Igen, tudom, sok fontos üzenetet hordozó alkotással jelentkezett elsősorban karrierje második felében, ott volt a Lincoln, az Amistad, a Münhcen, no meg a díjakkal kitömött Schindler listája és a Ryan közlegény megmentése. Ezeknél mindig azt éreztem, valamit marhára el akar mondani, de azok a dolgok, amik remekül működnek Indiana Jones meg a barátságos, magára maradt földönkívüli esetében, döcögnek a háborús filmekben. Nem ő az egyetlen persze, akinek voltak melléfogásai: országos cimborája, George Lucas is erősen megtépázta saját hírnevét a Csillagok háborújának előzménytrilógiájával. Amit viszont jól hoztak össze, azt nem lehet tőlük elvitatni- más embernek egy karrier alatt egy olyan siker se jön össze, mint amiből nekik több is akadt, Spielbergnek különösen.

film

Visszatérve a filmjeihez, a Ryan közlegény például látványos csatajeleneteivel együtt sem a szívem csücske, sőt. Nem vagyok oda azért, ahogy jól megkonstruált ideológiát tuszkoltak bele- a háborús filmek között semmiképpen nem kiemelkedő alkotás a számomra. És néha azért akadnak csúnya balfogásai is, a legutóbbi Indiana Jones-film, például.

film

Mindenesetre elismerem Spielberg mesterségbeli tudását, csak éppen ha igazán nagy rendezőkről van szó, nálam ő mindig egy kicsit háttérbe szorul másokhoz képest. De ez csak az én véleményem, és elfogadom, ha más nem így látja- a film szubjektív műfaj. Sokat letett az asztalra, és nem tartom elképzelhetetlennek, hogy fog is még minket meglepni jó kis filmekkel. Erőt és egészséget kívánok hozzá a születésnapos rendezőnek!

0 Tovább

A Star Wars atyja

Tegnap ünnepelte 72. születésnapját George Lucas, a filmes, akinek munkássága meghatározza a mozivilágot, de azt túlzás lenne mondani, hogy minden alkotása telitalálat lett volna.

film

A fiatal Lucas a THX 1138 című scifivel majd az American Graffiti című nosztalgikus mozival tette le a névjegyét, de ezek vélhetően nem lennének elegendőek a legendastátuszhoz. A Csillagok háborújának első epizódja viszont annál inkább- és Lucas onnantól kezdve nem csak sikeres, de nagyon gazdag filmessé vált. 

film

A Star Wars univerzum kapcsán aki akarja, elolvashatja, miből merített. Ez igazán nem számít, hiszen mindenki elcsen ötleteket, ebben semmi új nincs. Az egész volt jól kitalálva, megvalósítva, aminek köszönhetően generációkat varázsolt el. Nem kis dolog ez! Pláne, hogy a két folytatás is egészen jól sikerült, bár ezeket már nem Lucas rendezte. És akkor ne feledjük, hogy az Indiana Jones sorozat ötletgazdája is ő volt, míg barátja, Steven Spielberg rendezőként dolgozott a filmeken. Szóval a nyolcvanas évek elején nagyon úgy nézett ki, Lucasé a világ.

film

Ám az ewok-macis filmekkel kitérőt tevő, majd a Baljós árnyakkal folytatódó Star Wars-saga már enyhén szólva sem számít ünnepeltnek. Az előzménytrilógia rendezését is vállaló Lucas hírnevét erősen megtépázta ez a pár film, és igazán nem is látható, hogy valami sokat mutatna azóta. Meglehet, csak szerencséje volt a Csillagok háborújával, egy ihletett ötlete pont jókor találkozott a közönség igényével? 

film

Nehéz választ adni rá. A nevét beírta a filmtörténetbe, de az már a nézők dolga, hogy összességében mit gondolnak a dolgairól. Ami kétségkívül javára írandó, az az, hogy állítólag nagy szereti a Family Guyt, és amikor a rajzfilmesek a Csillagok háborúját parodizálták, minden segítséget megadott nekik. Szóval néha legalább jó fej tud lenni...

2 Tovább

Crocodile Dundee nyomában

Kereken harminc éve mutatták be Ausztráliában azt a filmet, ami teljesen váratlan módon világsikert aratott. 1986-ban csak egy alkotás volt, aminek egy árnyalattal több bevételt sikerült begyűjtenie a moziban: a Top Gun.

film

A Crocodile Dundee igazán szórakoztató film, egy árnyalatnyi macsós-ausztrálkodós hangulattal és pont megfelelő adag romantikával. Ugyan odahaza páran húzták a szájukat, amiért "nem ad helyes képet" az ausztrálokról, de könyörgöm, abban mi lett volna a poén, hogy egy könyvelő Sydney-ből New Yorkba átugorva folytatja a görnyedést az akták fölött? A sztori így volt kerek. A mindentől távol eső helyről jött talpraesett krokodilvadász-túravezető kalandjai a metropoliszban tulajdonképpen tipikus sémára épültek, Crocodile Dundee személyisége mégis egyéni ízt kölcsönzött az egésznek.

Kellett hozzá persze egy remek főszereplő, Paul Hogan. Ő eredetileg hídkarbantartó melós volt, és a hetvenes évek elején a kollégáival sokat morgolódtak azon, a népszerű New Faces nevű tehetségkutatóban inkább csak megalázzák a nevezőket. Hogan elküldte jelentkezését mint késdobáló szteptáncos, aztán élőben fricskázta meg a zsűrit. A jó humorú munkásember gyorsan népszerű lett, tévéműsort is kapott.

film

A világsikert viszont a Crocodile Dundee hozta el, ami a hollywoodi szuperprodukciókhoz képest töredék pénzből készült. Kevesebb, mint 9 millió dollárba került, viszont 328 millió dollárt szedett össze világszerte. Készültek még folytatások, Hogan feltűnt egy-két filmben, de nincs mese, az első és eredeti Crocodile Dundee vált klasszikussá. Szóval igazi egyfilmes sztár lett belőle, de szerintem ez sem rossz teljesítmény egy embertől, aki másfél évtizeddel korábban még hidakat mázolt.

Megjegyzendő, utólag kiderült, volt a Crocodile Dundee II filmnek egy jelenete, amit Hogan valós élettapasztalata inspirált. A felhőkarcoló párkányáról leugrani készülő ember megmentése hatásos pillanat volt, de Hogan és hídon dolgozó kollégái nem egyszer láttak olyat, amikor valaki tényleg a mélybe akarta vetni magát. A jó dumás melós párakat le tudott beszélni a tervről, de nem mindig járt sikerrel. Ezek a tragédiák máig megrázzák.

Az élete viszont ezzel együtt is igazán sikeresnek mondható. Vélhetően ő maga sem gondolt arra annak idején, hogy egyszer az egész világon ismerni fogják a nevét, és még a szép szőke hercegnő (filmbeli partnere, Lina Kozlowski) kezét is elnyeri erőfeszítései jutalmaként. 

film

Nekem máig kedves emlékem, amikor gyerekkoromban anyukámmal együtt megnéztük a moziban a Crocodile Dundee-t, és mind a kettőnknek nagyon tetszett. Azért tartottam kötelességemnek, hogy pár szót írjak a bemutató harmincadik évfordulóján, mert kiderült, a mai fiatalok még csak soha nem is hallottak róla, és némileg bánt, nem is érdekli őket a film. Pedig bátran oda merném tenni a divatos Melissa McCarthy vígjátékok mellé. Talán egyszer majd meg tudom győzni őket arról, adjanak egy esélyt ennek a remek ausztrál filmnek...

1 Tovább

Harold Lloyd, a műfajteremtő

1893. április 20-án született a némafilmek korszakának egyik legnagyobb sztárja, Harold Lloyd. Noha a mostani fiatalok számára már alig ismert a neve, érdemes felidézni munkásságát, hiszen akkoriban újszerű, mára viszont hétköznapi dolgokat is láthatunk a filmjeiben.

film színész

Harold Lloyd kifejezetten termékeny filmes volt, Charlie Chaplin és Buster Keaton mellett a némafilmek legismertebb színészei közé tartozott. Ahogy az akkor megszokott volt, neki is volt egy tipikus imázsa: neki az volt a szemüvege, mint Chaplinnek a keménykalap. Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a veszélyes jeleneteket maguk a sztárok vállalták be, de Lloyd egészen hajmeresztő mutatványai máig emlékezetesek. Az 1923-as Safety Last-ben látható beállítás, amiben Lloyd egy felhőkarcoló oldalán kapaszkodik egy óramutatóba, ikonikussá vált.

film színész

1925-ben készült el a The Freshman, ami sokak szerint az egyik legjobb filmje. Harold Lloyd egyszerre két tipikus műfajban alkotott maradandót: a diákfilmek és sportfilmek is egyik előfutárukat tisztelhetik a Freshmanben. A sztori szerint az egyetemre frissen bekerült hallgató szeretne népszerűvé válni és elnyerni egy szép lány szívét, és hogy ezt elérje, csatlakozik az amerikaifocicsapathoz. Az eleinte csak lesajnált vízhordófiú pillanata aztán eljön egy nagy meccsen, és mondani sem kell, a leleményes, a harcot soha fel nem adó srác lesz végül a nap hőse. 

film színész

Bizony, az ilyen filmeknek köszönhetjük Adam Sandlert, így akár átkozhatnánk is Harold Lloyd nevét. Ám azt mondom, inkább érdemes megismerkedni az eredeti alkotásokkal, a The Freshman is megnézhető teljes terjedelemben a neten, vannak szórakoztató pillanatai. Már csak azért is, mert a filmet beválasztották a legjelentősebb amerikai alkotások közé- nyilván nem véletlenül. (Az amerikaifoci szerelmeseinek pedig szinte kötelező belekukkantani, a nagy meccs nagyjából 1:02:10-nél kezdődik.)

0 Tovább

Az első mozgókép-ház

1894. április 14-én nyitották meg az Egyesült Államokban az első olyan intézményt, ahol a vendégek az Edison-féle Kinetoscope-ba bámulva filmeket nézhettek.

film

Persze még némileg elmaradt a látvány attól, amit manapság mondjuk a Batman Superman elleni harca tartogat a nézők számára. Akkoriban olyan alkotások is szenzációt keltettek, mint egy öt másodperces jelenet Edison egyik alkalmazottjának tüsszentéséről. 

film

A Kinetoscope esetében nem volt hagyományos moziélmény, mert egyszerre csak egy néző élvezhette a filmeket. A New York City-ben megnyitott intézményben tíz gép volt, a filmeket negyeddollárért tekinthették meg a nézők- minden gépben más alkotást. Volt ezek között birkózásról, kakasviadalról, táncról, kovácsokról készült rövid filmecske. Hamarosan jött minden, ami a szórakoztatóiparban megszokott: már 1894-ben cenzoráltak egy túl kihívónak számító produkciót, amiben egy spanyol táncosnő villantotta meg a bokáját, és rendeztek egy ökölvívómérkőzést, amelynek jeleneteit külön kinetoscope-okban lehetett megtekinteni. Az eredmény előre le volt beszélve...

25 cent a 19. század végén nem volt ám kis pénz alig tíz percnyi szórakozásért, a Kinetoscope mégis óriási sikert aratott, nem csak a tengerentúlon hanem Európában is. Az emberek mozgóképre vágytak, bármennyibe is kerül- és ha az új sikerfilmek több száz millió dolláros bevételeire gondolok, ez a helyzet azóta se változott sokat...

0 Tovább

Előszó

"Végre megmozdult egy kicsit a kultúrmunka is. Abban biztosan egyetértünk, hogy ez nagyon helyes. Persze, hogy nagyon helyes! Már érezni lehet a jó hatását a termelésben is, márpedig ez a fontos, ugye. Persze, hogy ez a fontos! Nem baj az, ha van egy kis vita körülötte, hadd legyen. Van egy kis harc is, hadd legyen. Az nem árt." (Dalolva szép az élet, 1950)

Google hirdetés





Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Hirdetés

Hirdetés