A légi divat evolúciója

Ahogy gyorsultak a repülők, úgy rövidültek a szoknyák.

retró

Kifejezetten rövid idő alatt változott meg a légiutas-kísérők viselete: az ötvenes évek csinos, elegáns, de alapvetően konszolidált egyenruháit a hatvanas évek divatját követő szettek váltották fel. Érdekes egymás mellett látni ezeket: mintha évtizedek választanák el őket, pedig a váltás villámgyos volt.

retró

A kosztüm jellegű egyenruhák szabása is megváltozott, egyre gyakrabban bukkantak fel a könnyed, akár a hétköznapokban is viselhetőnek tűnő darabok. 

retró

retró

retró

Míg a hagyományosabb egyenruháknál egyértelmű, ki a stewardess és ki az utas, ha mellé tesszük a hatvanas években hódító miniruhás légikisasszonyok képeit, már könnyű zavarba jönni.

retró

retró

De a világ rendje az, hogy a változás nem feltétlenül egyirányú. Ha így folytatódott volna az egyenruhák rövidülése, manapság a légikísérők egy szál alsóneműben dolgoznának. Ehhez képest jóval konzervatívabban festenek. Ki tudja, még azt is megérjük, hogy visszatérnek a kis kalapos, kosztümös idők!

retró

0 Tovább

A korszerű iroda

Egy csokorra való retró képet osztok meg abból az időszakból, amikor az üzleti világban már teret nyertek a számítógépek, ám azok még egész szobákat foglaltak el.

retró

A világ természetesen sokat változott azóta, ám a hasonlóság a mai állapotokkal már könnyen tetten érhető. Ez már az a fajta munka, amire a kétkezi melósok egy része csak legyintett: "ugyan már, csak nyomogatják a gombokat azokon a vackokon!" 

retró

Kétségtelen, ennek az egésznek az eredménye messze nem látható úgy. Mégis legalább olyan fontos, mint a fúrás-faragás. És vannak olyan cégek, ahol kézzel fogható termék már nem is készül, mégis óriási pénzeket termelnek. Az én generációm már nagyjából beleszületett ebbe a világba, a régiek számára viszont valószínűleg továbbra is megfoghatatlan, hogy érhet vagyonokat a "semmi".

retró

A retró képek arról is mesélnek, hogy már pár évtizede is egész mást jelentett a munkaruha ezeken a helyeken, mint egy műhelyben. Azt hiszem, sokan élvezték, hogy overáll helyett miniszoknyában is teljesen rendben volt a megjelenésük- talán ennyire rövid szoknyákat ma már nem is látnak szívesen pár cégnél, azaz bizonyos szempontból konzervatívabbak lettünk.

retró

retró

Az viszont félelmetes, hogy mennyire felgyorsult a világ. A számítógépek nem csak kisebbek lettek, sokkal többet tudnak is, ráadásul minden mindennel kapcsolatban van. Kulcsszó lett a gyorsaság, hihetetlen sebességgel követik egymást az új generációk például a mobiltelefonok esetén, de még a sajtóban is rendszeresen feltűnik a mondat, hogy "mint arról elsőként hírt adtunk". Nem a hír minősége a fontos, hanem hogy hol jelent meg először- különös lenne, ha a jövőben ez számítana igazán.

retró

retró

Konklúzió az nincs, csak nyugtázza az ember, hogy alakul körülöttünk a világ. Ezek a képek tulajdonképpen nem készültek olyan régen, talán már én is megszülettem akkoriban. Mégis félelmetesen, idegenszerűen réginek tűnik rajta minden, retró ezerrel az egész. Hát, ilyen ez.

retró

retró

retró

retró

retró

retró

retró

Képek: retrospace.org

0 Tovább

Régi idők majálisai

A harmincas évek második feléből származnak az alábbi felvételek: a náci Németország, a Sztálin uralta Szovjetúnió mellett az Egyesült Államok illetve az Egyesült Királyság felvonulásai is felbukkannak. Nem is tudom, kell-e bármit hozzáfűzni a különféle masírozásokhoz, tömegünnepekhez, amik oly sokáig jellemzőek voltak május elsején, és a későbbiekben nálunk is évtizedeken át némileg hasonlóan néztek ki...

0 Tovább

Az éneklő béka

Néha amerikai filmekben, sorozatokban parodizálnak egy éneklős, táncolós, kalapjával integető figurát, akit valószínűleg a tengerentúlon nagyon jól ismernek, ám nekem fogalmam sem volt, ki is ő.

Egészen eddig: elkezdtem addig keresgélni, amíg rábukkantam Michigan J. Frog, az éneklő béka sztorijára. A Merrie Melodies (Bolondos dallamok) rajzfilmsorozat 1955-ös epizódjában tűnt fel a revüsztárként csillogó kétéltű.

Az eredeti sztori szerint a béka tehetségét kihasználni szándékozó kapzsi emberek mind ráfaragnak, mert Michigan J. Frog kizárólag előttük énekel és táncol, ha közönség van, akkor csak brekeg és ül. A béka figurája a későbbiekben még felbukkant vendégszereplőként, sőt, egy ideig a WB Television Network logójában is. Alakját pedig több más filmben felidézték, például az Úrgolyhókban.

Szóval most már ezt is tudom, és tudom hová tenni a jövőben a Hello! Ma Baby dallal előrukkoló vígjátékszereplőket. Értékes tudásnak nem mondanám, de nem is bánom, hogy megismerkedtem a világtörténelem legmuzikálisabb békájának történetével.

0 Tovább

Jótékony karácsonyi sláger

Kereken harminc éve erős volt a karácsonyi kislemez-szezon: akkor jött ki a Wham! klasszikusa, a Last Christmas, aminek kapcsán megemlítettem, az első helyezést 1984-ben nem tudta elhódítani, mert a trónra a Band Aid dala került, a Do they know it's Christmas?

A nyolcvanas éveket a jótékony célú könnyűzenei összeborulások sora fémjelezte, a Live Aid-et vagy a We are the world című dalt aligha kell például bemutatni, de a Band Aid is remek névsort vonultatott fel.

A listavezető karácsonyi dalt az etiópiai éhínség hírére reagálva komponálta Bob Geldof és Midge Ure. Utóbbi nevét a fiatalabbak jó eséllyel nem ismerik, pedig olyan sztárbandákban muzsikált, mint a Visage és az Ultravox. (Szerintem az Ultravoxnak még lesz egyszer komoly reneszánsza, igazán egyedi zenekar volt.) A közreműködők névsora imponzáns: Bono, Phil Collins, Sting, Paul Young George Michael is köztük volt, a Wham! frontembere így annak ellenére lett listavezető 1984-ben, hogy saját dalukkal csak a második helyet csípték meg. Jelen voltak még a Spandau Ballet, a Status Quo, a Kool & the Gang, a Bananarama, a Duran Duran tagjai is többek között. Közülük ma már többen menthetetlenül a retródiszkók műsorába szorultak vissza, de annak idején ez volt a könnyűzene élvonala.

A dalt egyetlen nap alatt vették fel novemberben, december 3-án került a boltokba, és egyetlen hét alatt egy millió példány fogyott belőle, a brit zenetörténelem legjobban fogyó kislemeze volt egészen 1997-ig. A kritikusok szerint a dal közhelyes volt, és maguk a szerzők sem tekintettek kiemelkedő darabként rá, de mint Midge Ure elmondta, a zene másodlagos volt, csakis a pénz gyűjtésének szándéka motiválta őket. 

És éppen emiatt jöttek össze később is a Band Aid név alatt összetoborzott zenészek, amikor újból felvették a dalt a frissített kiadásokhoz. Az idén novemberben már a Band Aid 30 volt soron, amiben közreműködött a mostani sztárok közül Chris Martin, Ellie Goulding, Rita Ora és a One Direction is- Bono pedig most sem maradhatott ki. Ezúttal nem az éhínség, hanem az ebolakrízis volt a jótékony gyűjtés apropója. A dal pedig ebben az évben is jól teljesített, több százezer letöltést és eladást produkált.

A jótékonyság végülis nemes cél, és ha jutott megfelelő helyre a pénzből, akkor sok szó nem érheti az ötletgazdák zenei teljesítményét. Persze lehetne azon vitatkozni, hogy sokan csak így, ilyenkor támogatják a rászorulókat, de nem hiszem, hogy egy csapatnyi popzenésznek kéne megoldani az ilyen filozófiai kérdéseket...

0 Tovább
«
123

Előszó

"Végre megmozdult egy kicsit a kultúrmunka is. Abban biztosan egyetértünk, hogy ez nagyon helyes. Persze, hogy nagyon helyes! Már érezni lehet a jó hatását a termelésben is, márpedig ez a fontos, ugye. Persze, hogy ez a fontos! Nem baj az, ha van egy kis vita körülötte, hadd legyen. Van egy kis harc is, hadd legyen. Az nem árt." (Dalolva szép az élet, 1950)

Google hirdetés





Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Hirdetés