Az ember kicsit meghökkenve szembesül vele, hogy a remek színész szeptember 2-án már 51 éves lesz. Repül az idő!

Keanu Reeves 1964-ben született Bejrútban, Libanonban. Különleges hangzású keresztneve a hawaii őslakosok nyelvén azt jelenti, "hűvös szellő a hegyek felett". Ezek után nyilván nem meglepő információ, hogy portugál, brit és kínai felmenői is voltak...

A középiskolában két dolog érdekelte elsősorban: a színészet és a jégkorong. Kapusként kiérdemelte "A fal" becenevet, de híressé nem a pályán lett, hanem Hollywoodban. A nyolcvanas évek közepétől tűnt fel filmekben, amelyekben fiatalos komédia mellett mindenféle műfajú alkotás volt. Megjelenése okán inkább intellektuális típusnak számított, aztán az 1994-es Féktelenül után akciófilmekben is gyakran számításba vették. 

Ha azt nézzük, melyik szerepe vált ikonikussá, egyértelműen Neo a válasz: a Mátrix három része kétségkívül meghatározta egy korszak egész felfogását, még ha az utolsó filmet érték is kritikák. A mai fiatalok talán nem is értenék meg azt a hisztériát, ami az első rész bemutatása után kitört. Azt kell mondanom, Keanu Reeves a tökéletes választás volt a főszerepre, kellett hozzá ő is, hogy azzá váljon a Mátrix, ami.

Mint sok más színész, ő is szívesen vállal szerepet a szuperprodukciók mellett független filmekben is. Az előbbiekben lekaszabol pár gonosz arcot, aztán utána jöhet valami nagybetűs Művészet. Az egy másik kérdés, hogy nem feltétlenül a kasszasikernek szánt filmek a rosszabbak, legalábbis a saját műfajukban.

Kétségtelen segítségére volt a karrierépítésben, hogy hosszú éveken át úgy tűnt, Keanu Reeves nem öregszik. Azért ötvenen túl már nyilván illúzió lenne azt hinni, most is hiteles lenne Tedként- de meglehetősen karakteres megjelenése máig megmaradt. Hogy mi lesz a folyatás? Talán újabb Mátrix és Féktelenül nem vár rá, de azt hiszem, meg fogják még találni erős szerepekkel. Legalábbis sokan ebben bízunk, akik mindmáig kedveljük az alakításait.

Olvastam egy cikket, amiben fejtegetik, hogy tulajdonképpen miért is ne lehetne meleg James Bond. Nos, a válasz pofonegyszerű: azért, mert nem így találták ki.

Nem kell túlbonyolítani ezeket a dolgokat, meg mindenféle agyaskodást mellétenni. Én tudom, hogy most a tolerancialavina mindenkit maga alá temet, és egy újságírónak szinte kötelessége lelkesen üdvözölni az ilyen ötleteket, de a valóságban tudjuk jól mind, ez marhaság.

A legjobb okom erre az, hogy ügynökös akciófilmet nem csak 007-essel lehet forgatni. Abszolút nem vagyok ellene az új, önálló terveknek, semmi bajom a meleg főszereplős filmekkel se: tessék megírni a férfiakat ágyba vivő szuperkém sztoriját, forgassák le, mutassák be. És kész. Nem kötelező James Bondnak nevezni mindenkit, aki a titkosszolgálat kötelékében egymaga számol le világuralomra törő gonosztevőkkel. Létezik is még rajta kívül pár filmvászonra álmodott ügynök...

Szóval mielőtt bármilyen vád érne: nem vagyok homofób, nem zavar, ha valaki ehhez a témához nyúl. Mi gondom lenne vele? Azt nem teljesen értem, miért kell valamilyen formában már megálmodott dolgokat a feje tetejére állítani. Nekem az nem lenne Rómeó és Júlia, ha a főszereplők naiv fiatalok helyett kisnyugdíjas, panelben lakó nők lennének. Ha valaki szerint az eredeti annyira rossz hogy totálisan át kell dolgozni, akkor miért nem ír teljesen újat? Ja, mert az ismert, és annyira azért mégsem rossz eredeti farvizén jó nagy előnnyel indul az átdolgozó? Nem tudom, miért kellene nekem nézőként asszisztálni ahhoz, hogy valaki a könnyebb utat válassza a karrierépítéshez.

Manapság, amikor folyatások és újrafeldolgozások határozzák meg a hollywoodi filmgyártást, természetesen ilyen helyzetben is egyből ebből indulnak ki: írjuk át James Bond figuráját! Miért nem azt a kérdést teszi fel az interjúban az újságíró: nem lenne érdemes meleg ügynök főszereplésével készíteni egy filmet? Miért Bond újraértelmezése merül fel ehelyett? Egy nyavalyás szórakoztató akciófilm témájába is belekeverik rögvest a politikai korrektséget, teljesen feleslegesen.

James Bond figurája abszolút értelmezhetetlen esélyegyenlőségi szempontból, és akkor is ilyen marad, ha meleg lesz, vagy ha afroamerikai. Ez a lényege- ha ezt elveszik, akkor az nem James Bond lesz. Aki szereti, így szereti, és akinek van esze, pontosan tudja, ez csak sok pénzt csináló akciófilm, nem pedig útmutató az etikus és erkölcsös élethez. Aki eddig se nézte azt, ahogy az übermacsó ügynök ágyba csábít bárkit, miért lenne számára elfogadhatóbb, ha ugyanezt nem nőkkel, hanem férfiakkal teszi? A csajokkal kialakult ennek a figurának a jól ismert alakja, ez így működik, ennyi. 

Szóval az ilyesfajta belenyúlás több, mint értelmetlen. Nem lehet vele megváltani a világot, de mint gumicsont teljesen jó arra, hogy alaptalan vitát generáljunk a semmiről. Nem azt kell elítélni, aki ragaszkodik bizonyos megszokott dolgokhoz, hanem inkább azzal van a baj, aki mások ötleteiből kiindulva tud csak "eredeti" lenni.

57 éves lesz ma Steve Guttenberg. Az amerikai színész szekere a nyolcvanas években nagyon jól futott, de szerintem mifelénk nagyobb legenda volt, mint a tengerentúlon.

Legemlékezetesebb szerepe a Rendőrakadémia Carey Mahoney újonca, majd a folytatásokban már mint őrmester bukkant fel. Azt kell mondjam, a nyolcvanas évek vígjátékai között az első és a második rész is korrekt darabnak számít, de ettől még nem kellene, hogy sokan emlékezzenek Guttenberg arcára kis hazánkban.

Az egészről a korszak rögvalósága tehet. Az én korosztályom még jól emlékezhet rá, hogy akkortájt a baráti körben azoknak számítottak sztárnak, akiknek családja be tudott szerezni egy videomagnót. A tévében nézhető másfél csatorna, a hétfői műsorszünettel korántsem elégítette ki a menő amerikai filmekről álmodó fiatalokat, akik lelkesen jártak egymáshoz videózni. 

A külföldről behozott kópiákat kisipari módszerekkel, amatőr hangalámondással szinkronizálták, ebben a verzióban jártak körbe. Valószínűleg rengetegen vannak, akik ma is emlékeznek a legnépszerűbb filmekre: Kommandó, Terminátor, Conan (igen, Schwarzenegger magyarországi imádata innen datálódik), és persze ott volt a Rendőrakadémia is. A minőség persze olyan volt, amilyen, de mit számított ez- 4K felbontás nélkül is sokszor néztük végig ugyanazokat a filmeket, hiszen a választék erősen korlátozott volt.

Mahoney, azaz Steve Guttenberg így lett ismerős sok-sok magyar háztartásban. Aztán azóta már sok más filmben is láthattuk, jellemzően könnyedebb alkotásokban számítanak rá. Szerepelt a Selyemgubó-filmekben, a Három férfi és egy bébiben majd annak a folytatásában, a Rövidzárlatban is. Aztán lassacskán jöttek a kisebb költségvetésű filmek, a nevével már nem nagyon lehet manapság kasszát robbantani. 

Furcsa belegondolni, hogy a Rendőrakadémia óta már több, mint három évtized eltelt, az egykori alapcsapatból már David Graf és Bubba Smith sem él, az első epizód jócsaja, Kim Cattrall is 59 éves... Ha valaha folytatódik a Rendőrakadémia, valószínűleg újra beszállna az utolsó epizódokat már kihagyó Steve Guttenberg is- egy színész mindig sikerre és reflektorfényre vágyik, és egy reboot esetleg lökhetne a karrierjén. 

Persze az ő korában inkább már a Rendőrakadémia parancsnokát alakíthatná. Mondjuk ez is hálás szerep lehetne, hiszen Lassardra is sokan emlékszünk az első epizódokból. Esetleg a nyugdíjból hívják vissza a rendőrségre, mert szükség van rá a testületben. Számunkra pedig újdonság lenne, hogy ezt a folytatást első alkalommal már nem hangalámondással néznénk agyonmásolt videokazettákról.

Két, szépségéről ismert színésznő is született 1938. július 20-án: Natalie Wood és Diana Rigg.

Előbbi Kaliforniában született, Natalia Nikolaevna Zakharenko néven anyakönyvezték- nem meglepő módon szülei orosz emigránsok voltak. Négy évesen már kamera elé állt, 16 évesen James Dean partnere volt a Haragban a világban című filmben. A ragyogó szépségű Natalie Wood egyike volt Hollywood legigézőbb színésznőinek, háromszor jelölték Oscar-díjra.

Fiatalon, 1981 novemberében hunyt el: vitorlázni indult férje, Robert Wagner társaságában, aztán eltűnt a hajóról, és holtan találták. Halálának körülményei homályosak voltak, de végül balesetként zárták le az ügyet. Húga, Lana Wood is színésznő lett, Bond-lány volt az egyik legismertebb szerepe.

A másik ezen a napon született szépség, Diana Rigg angol, és ő szintén azzal büszkélkedhet, hogy fiatalon Bond-film női főszerepében tündökölhetett. Előtte angol sorozatokban bukkant fel, a retróműsorok rajongói az Avengers című sorozatban találkozhatnak vele, ahol ő volt Emma Peel.

Visszatérve a 007-es ügynökkel közös kalandjára, Diana Rigg több szempontból a különleges lányok közé tartozik. Egyrészt őt James Bond a filmben feleségül is vette, másrészt az egyetlen George Lazenby főszereplésével készült filmben játszott, harmadrészt pedig kifejezetten kedvelt Bond lánynak számít az elegáns megjelenésű, sejtelmes mosolyú Diana Rigg.

Akik ezeket a több évtizeddel ezelőtti szerepeket nem tartják számon, azok is ismerhetik őt: napjaink egyik legnagyobb tévés sikerében, a Trónok harcában is jutott neki szerep. Az ő korában persze már nem a lenge ruhás csábítók között számítanak rá, Olenna Tyrell karaktere jutott neki.

Ijesztő belegondolni, hogy a mai fiatal generációba tartozók jelentős részének valószínűleg semmit nem mond Gina Lollobrigida neve. Pedig a ma 88. születésnapját ünneplő olasz színésznő óriási sztár volt annak idején, és ha egykori fotóit megnézzük, meg is érthetjük, miért.

Kétségtelen, a komoly karrierhez azért kevés egy csinos pofi, és Gina komoly alakításokkal bizonyította, többre hivatott a filmvásznon. Nem csak olasz filmekben szerepelt, a tengerentúlon is letette névjegyét. Kár, hogy manapság retrócsatornákon lehet elcsípni ezeket a filmeket, de remélem, azért sokan akadnak, akik hozzám hasonlóan szívesen nézik ezeket. Kár lenne, hogy a mozi klasszikusai, az ebben szereplő egykori sztárok feledésbe merülnének...