Ma 40 éve ugrott a slágerlisták élére a poposított Beethoven szimfónia.
A ma roppant divatos "crossover" zenéket mindenki ismeri. Jellemzően a klasszikus zenei tanulmányok után a nagyközönség igényeihez igazított feldolgozásokkal dolgozó muzsikusok más ritmusban, más hangszereléssel játsszák a közismert komolyzenei "slágereket".
Ez a műfaj egyébként egyáltalán nem új. A nyolcvanas években a magyar televízió egyik jellemző időhúzó programja volt a "Klasszikusok diszkóritmusban", amikor a tipikus táncolható dobritmussal megtámogatott szimfóniákat adtak. A másik irány pedig a giccsesítés volt, aminek Richard Claydermann volt a nagymestere.
De ilyen házasításokkal már a hatvanas években is próbálkoztak, egészen konkrétan 1965-ben volt egy kisebb siker, amiben egy Bach menüettet dolgoztak fel. Ez a szerzemény ihlette a klasszikus- és jazztanulmányokat folytató, majd mindenféle reklámzenéket író Walter Murphy-t, hogy az akkoriban berobbanó diszkóstílusú feldolgozásokat készítsen klasszikus darabokból. Murphy maga játszott minden hangszeren, majd a stúdióban rögzített szerzeményekkel házalni kezdett a kiadóknál.
Nem nagyon látott fantáziát senki az ötletében, végül a Private Stock Records jelentette meg az "A fifth of Beethoven" című dalt, amit a mester ötödik szimfóniája ihletett. Murphy-t és a kiadót is meglepve a dal 1976. október 9-én a Billboard első helyére ugrott, az év egyik nagy slágere volt. Sőt, bekerült a Szombat esti lázba is, és a roppant sikeres filmnek köszönhetően másodjára is a slágerlistákra került.
Persze a könnyűzenére jellemző módon nem lehet kiszámítani, hogy változik a közönség ízlése. Walter Murphy hasonló feldolgozásai nem zavartak túl sok vizet. Nem ő az egyetlen "egyslágeres" zenész, és azért ezt az egy nagy dobást biztosan nem lehet elvenni tőle.
Zenei képességeit pedig sok más diszkósztárral szemben soha nem vitatta senki, sőt, megbecsült filmzeneszerző mindmáig. A mai tévénézők talán nem is tudják, hogy Seth MacFarlane egyik régi, hűséges alkotótársa, olyan rajzfilmsorozatokhoz írt zenét, mint a Family Guy, a Cleveland Show és az Amerikai Fater (az A fifth of Beethoven felbukkan egy Family Guy epizódban is). Úgy fest, Beethoven jó iskola volt ahhoz, hogyan kell népszerű dallamokat szerezni...
