Az izlandi bálnagyilkolás a turistáknak köszönhetően marad fenn.

Izland a világ egyik legvonzóbb úti céljának számít. Minden évben több százezer turista érkezik a szigetre, a növekedés rekordokat dönt. Csak amerikaiból többen utaznak Izlandra egy év alatt, mint ahány lakosa van az országnak!

Miközben az izlandi utazások jellemzően a természetközeliségről szólnak, az embereket a hihetetlen tájak nyűgözik le, és nagyon sokan vesznek részt olyan programokon is, mint a bálnales. Az itteni vizekben ugyanis sok a tengeri emlős, és a lelkes nyaralók imádják fotózgatni a hatalmas bálnákat.

Miközben nagy üzlet a bálnákhoz vezetett túrák szervezése, meglepő, hogy az óriási nemzetközi tiltakozás ellenére Izlandon újrakezdték pár éve a kereskedelmi célú bálnavadászatot, ami szinte mindenhol tilos már. Voltak utazók, akik pont emiatt mondtak le Izlandról. Sokan hitték, hogy az ország imázsának olyan rosszat tesz a vadászat, hogy inkább maguk hagyják abba, ráadásul a bálnanézés több pénzt is hoz.

Azt ugyanis tudni kell, hogy a nem túl ízletes bálnahúst nem nagyon eszik már Izlandon sem. (Hasonló a gond Japánban is, bőven vannak kedveltebb ételek is.) Így aztán voltak nehéz évei a bálnavadászoknak, nagy veszteségekkel. Ám megdöbbentő módon amióta özönlenek a turisták, egyre jobban megéri a vadászat: az országba látogató külföldiek igen jelentős hányada megkóstolja a bálnahúst.

A fogás nagyobb része tehát jelenleg a helyi éttermekbe kerül, és jól keresnek rajta a vadászok. A fővárosban egy hatalmas transzparenssel figyelmeztetnek a természetvédők: "A bálnákat azért gyilkolják, hogy a turistákat etessék." A bálnaleseket szervezők is kampányba kezdtek, hogy elmondják az utazóknak, inkább nézzék a bálnákat, ne pedig egyék. Azaz bojkottálják az éttermeket, ahol bálnahúst is felszolgálnak. Ugyanis ha nincs kereslet a bálnahúsra, nem lesz értelme a vadászatnak se. De hogy pont a természetimádók miatt lesz jövedelmező az üzlet, az elég rosszul hangzik.

Már az is ironikus, hogy ugyanabból a kikötőből néznek a bálnanéző és a bálnavadász hajók. Ugyan a szabályok kikötik, hogy a vadászok nem mehetnek húsz kilométernél közelebb a nyílt tengeren a bálnanézőkhöz, de ezzel aligha a bálnákat védik. Elképzelhetjük, milyen óriási botrány lenne belőle, ha a bálnaimádók szeme előtt ölnék le a bálnákat, és a képek bejárnák a világot. Pedig talán erre lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzon a szemlélet...