Laura Ingalls Wilder az Egyesült Államok hatalmas területeit benépesítő telepesek sorsába adott betekintést könyveiben.
1957. február 10-én hunyt el az egyik legsikeresebb írónő, pár nappal kilencvenedik születésnapja után. Az évforduló kapcsán azt hiszem érdemes némi szót ejteni róla.
Még általános iskolás voltam, amikor jó tanuló révén könyvjutalomban részesültem. A Kicsi ház a nagy erdőben olyan igazi gyerek kezébe való, szép rajzokkal illusztrált könyv volt, és ahogy akkoriban mindent ami a kezembe került, gyorsan el is olvastam. És megragadtak a történetek a hatalmas wisconsini erdőségekben élő pionírokról, akik meglehetősen sok kihívással szembesülve próbálták megvetni a lábukat és eltartani a családjukat.
A történetekben az az érdekes, hogy nagyon is valóságos alapjaik vannak: Laura Ingalls Wilder valóban ilyen körülmények közt nőtt fel. Mivel vidéki gyerek vagyok, bizonyos dolgok ismerősek voltak, a disznóvágás vagy a családi mulatságok bizony az öreg kontinensen is hasonlóan eseményszámba mentek. A mai okostelefonos generáció számára minden bizonnyal sokkal inkább hihetetlennek tűnhetnek.
A családjával Kansas, Missouri, Dakota államokban is megfordult írónőnek bőven volt élményanyaga a könyvekhez, de csak jóval túl a hatvanon adták ki a gyerekeknek szánt sorozat első darabját. Állítólag a kisebb cikkeket korábban is író Laura Ingalls Wilder akkor már írogató lánya biztatására vágott bele a munkába. S hosszú éveken át vitáztak arról, tulajdonképpen kettejüknek mekkora része van az elkészült könyvek megírásában. Nyilván az élményanyagot az idősebb nő hozta magával, s esélyes hogy lánya tanácsát is kikérte. Bárhogy is csinálták, ügyesen dolgoztak, mert a könyveket rengeteg nyelvre lefordították és az egész világon népszerűek.
Sőt, még egy ma is rendszeresen ismételt, kedvelt sorozat is készült a könyvek alapján: A farm, ahol élünk. Nyilván belenyúltak a történetekbe, idealizálták a pionírok világát, mint ahogy a gyerekeknek szánt könyvekből is kimaradhatott pár nyers részlet. Viszont ha megmaradt valami a valóságos alapokból, akkor mégiscsak belepillanthatunk kicsit a mai világhatalom egykori polgárainak életébe.
A sorozatban Melissa Gilbert játssza Laura szerepét, eleinte gyerekként, aztán vele együtt idősödött a szereplő is. Nekem kicsit furcsa volt a régi, emlékezetes könyv után látni azt, hogy képzelték el az ebben megírt családtagokat a tévések. Azért azt hiszem, jól dolgoztak, mert máshogy nem lehetett volna műsoron ennyi éven át a sorozat. S ez persze a szerző érdeme is, aki nem kitalált, hanem dokumentált egy világot.
A közelmúltban pedig megjelent Pioneer Girl címmel Laura Ingalls Wilder önéletrajzának első változata, ami felnőtteknek íródott, s ennek megfelelően többet mutat be a pionírsors árnyoldalaiból. Azok számára jelenthet igazi újdonságot, akik gyerekként váltak a Little House sorozat rajongóivá.
Mostanság sokat vitatkoznak arról, milyennek is kellene lenni a jó gyerekkönyveknek. Néha csak ingatom a fejem, mit neveznek elavultnak és unalmasnak, s milyen műveket frissnek és izgalmasnak. Ezen szerintem nem kell vitázni: aki szívesen olvas, az örömét leli a Kicsi ház könyvekben, akivel pedig az olvasást nem sikerül megszerettetni, annak a világ legnagyszerűbb alkotásai se érnek töbet a papírnál amire nyomtatták őket...
