Kereken hetven éve mutatták be a legendás terepjárót.

A dobozszerű, robosztus Land Rovereket minden autókedvelő ismeri, no meg azok is, akik sok egzotikus helyen játszódó dokumentumfilmet néztek, mert annak idején mindig ezekkel a mindent kibíró járgányokkal szerelték fel az expedíciókat.

Pedig eredetileg nem sivatagba, hegyekbe szánták őket. A háború után a Jeep által inspirált vezető tervező, Maurice Wilks álmodott meg egy igénytelen, faék egyszerűségű járművet, amit a mezőgazdaságba szántak. A traktornál mozgékonyabb négykerékmeghajtású autónak még a kormányát is középre szerelték, és azt is tesztelték, lehet-e vele szántani. 

Aztán kicsit alakítottak az elképzelésen, de az megmaradt a koncepcióból, hogy roppant egyszerű lett a felépítés, a szerkezet. Még a párnázott ülés és az ajtó is feláras "extra" volt. Nem is terveztek vele túl hosszú távra, úgy voltak vele, két-három évig gyártásban lehetnek ezek az egyszerű autók, amik gyártása a háború utáni viszonyok között sem volt megoldhatatlan, aztán ahogy a cég erőre kap, kivezetik a piacról. A történet viszont más fordulatot vett.

A Land Rover 1948. április 30-án mutatkozott be Amszterdamban, és roppant gyorsan népszerű lett- nem a farmerek szerették igazán, hanem a világ minden olyan helyén vált népszerűvé, ahol úttalan utakon eljáró, primitív szervizháttérrel is javítható autókra volt szükség. Szinte elpusztíthatatlan jószágok voltak, a többségüket évtizedekig nyúzták és még ma is rengeteg van belőlük mindenfelé.

Sokaknak még ma is az eredeti, szögletes Land Rover "A terepjáró". Kivételesen ez nem csak a médiának köszönhető, bár nyilván az sem mindegy, mennyi filmben láthattuk. Ám a lényeg az az, hogy a több, mint egymillió legyártott példány élesben is megállta a helyét.