Schwarzenegger és a Tanácsköztársaság

Ismerős alkotás bukkant fel az osztrák-amerikai legenda mögött.

Mint arról sokan hallottak, Arnold Schwarzenegger, az egykori testépítőbajnok, filmsztár és kaliforniai kormányzó, szívproblémák miatt került kórházba. Amikor jobban lett, rajongói megnyugtatására feltöltött egy videót.

Egy barátom szúrta ki, hogy Arnold mögött ott van egy érdekes kisplasztika: Kiss István Tanácsköztársasági emlékművének kisplasztikai másolata. Nézzük csak meg jól:

És íme a kisplasztika maga:

(A fotó innen van.)

Az eredeti szobor hatalmas méretű, 1969-ben állították fel a Dózsa György úton, de amióta a Tanácsköztársaság már nem tartozik történelmünk jeles eseményei közé, természetesen nem ott van.

A múlt emléke, ezzel együtt is, mert kifejezetten karakteres alkotás- nem csoda, hogy jó szemű ismerősömnek feltűnt a jellegzetes testtartás.

(A szobor adatlapját is érdemes megnézni.)

És hogy még egy kicsit visszaugorjunk az időben, jegyezzük meg, a szobornak is volt előképe: Berény Róbert 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején született Fegyverbe! Fegyverbe! című plakája. A kor egyik leghíresebb alkotásáról van szó (ami mellesleg kiválóan mémesíthető lenne mindmáig...)

Hát, így jutottunk el Kun Béláéktól Schwarzeneggerig. Furcsa egy időutazás, s igazolja, érdemes értő módon figyelni arra, amit elénk sodor az internet- szép találat volt!

0 Tovább

A legfotogénebb cica

Ez a japán macska fotómodellnek született, kétség sem férhet hozzá.

Naná, hogy saját instagram-oldala is van...

0 Tovább

Élő műalkotás

A Prince-et ábrázoló festmény hajkoronája egy virágos bokor- amikor színekben pompázik, csodájára járnak az emberek az alkotásnak.

A legendás zenész váratlan halála sokakat megérintett. Christine Stein saját kaliforniai kertjébe tette ki az őt ábrázoló festményét, egy bokor előtt, ami keretbe foglalta az arcot.

Ám a természet folyamatosan formálja a Prince emlékére állított művet, mert a virágoknak köszönhetően mindig máshogy fest a haja.

Az alkotást nagyon szeretik a járókelők, szívesen fotózkodnak vele az utcában- s talán időről időre vissza is térnek, hogy láthassák milyen módon változik. Azt hiszem, ez igazán illik a folyamatosan új utakat kereső zenész életművéhez.

Az alkotás készítéséről videót is forgatott Christine Stein, de azt talán még sem gondolta, hogy a természet végzi el az utolsó simításokat- vagyis inkább a folyamatos megújulást, évszakról évszakra.

0 Tovább

"Van egy álmom..."

Ötven esztendeje gyilkolták meg Martin Luther Kinget.

A polgárjogi mozgalom kimagasló alakja, a mára igazi legendává vált Martin Luther King Kr. 1929-ben született Atlantában. Akkortájt még nagyon messze volt a feketék egyenjogúsága az Egyesült Államokban, King is bőrén érezhette a szegregációt, az elnyomást. Az éles eszű fiatalember ennek ellenére sikeresen tovább tudott tanulni, majd a PhD fokozatot szerzett.

Az ötvenes években feltámadó polgárjogi harcokba is bekapcsolódott. Látszólag apró ügyekről volt szó: például Rosa Parks csak annyi "bűnt" követett el, hogy nem adta át a helyét a buszon egy fehérnek. De ezekből a jelentéktelennek tűnő dolgokból nőtt ki az az általános tiltakozás, ami végül változásokhoz vezetett.

A fiatal Dr. King kiváló szónokként a mozgalom meghatározó személyisége lett. Híres, 1963-as beszédlből ismerik a legtöbben az "I Have a Dream", azaz "Van egy álmom" részt. Talán a hatvanas években még tényleg hihetetlen álomnak tűnt, hogy fehér és fekete gyerekek együtt játsszanak, hogy a feketéknek ugyanolyan jogai legyenek, hogy ugyanúgy járhassanak egyetemre- s hogy nem kell a busz hátuljában utazniuk. 

Amikor olyasmiről beszélnek manapság, hogy a változásokkal szembe lehet szállni, hogy meg kell őrizni bizonyos régi dolgokat, akkor könnyen elfelejtkezünk róla, hogy volt hely és idő, amikor például tiszteletreméltó hagyománynak számított az, hogy a fehér ember felsőbbrendű. És sokan foggal-körömmel tiltakoztak az ellen, hogy egy padba üljenek a különböző bőrszínű gyerekek.

Érveiket pedig elsöpörte az idő, s ma már nem is értjük, hogy lehettek olyan emberek, nem is kevesen, akik büszkén vállalták fel a rasszizmust. Ma már legyintünk rájuk, Martin Luther Kinget pedig tisztelik az egész világon. Ő is egyike volt azoknak, akik miatt ma már legalább szégyenkeznek azok, akik szerint különbséget kell tenni ember és ember között. És ha van egy csepp eszük, akkor tudják, hogy bármennyire kapálóznak, a világ változik- és soha nem kell félni attól, hogy felülvizsgáljunk bármit, ami igazságtalan és gonosz. 

Dr. Kinget 1968. április 4-én lőtte le James Earl Ray. Milyen furcsa a világ! Akkortájt számunkra április 4. a "felszabadulás ünnepe" volt, már viszont inkább szovjet megszállásként emlékezünk az 1945-től kezdődő időszakra. S bizony még itt, egy másik kontinensen is inkább emlékezünk meg Martin Luther Kingről. Mert bizony minden változik- s időnként, különleges embereknek köszönhetően, jó irányba...

0 Tovább

Az Oscar nagy éve

1978. április 3-án igazi filmtörténeti legendák versengtek a gálán.

Bizonyos idő távlatából könnyebb megítélni, egy Oscar-gálán maradantó alkotások vagy csak divatos, de felejhető filmek közül választhat az akadémia tagsága. Kereken négy évtizede olyan alkotások és alkotók versengtek, akikre ma is emlékszünk.

A legjobb film díjáért például versenybe szállt egy sorozat első darabja, ami ehhez képest a IV. epizód címet kapta: igen, a Star Wars univerzum legendájának megalapozója is jelölt volt a legjobb film díjára, illetve George Luxas legjobb rendező kategóriában. 

A Star Warsnak viszont csak technikai díjak jutottak. A scifihez képest sokkal kevésbé látványos, mégis filmtörténeti jelentőségű alkotás kapta a szobrot: az Annie Hall. Ennek rendezője, Woody Allen pedig a legjobb rendező (és a legjobb forgatókönyvíró) lett. Ezek voltak az első Oscar-díjai!

Rohan az idő, és a mára veterán, de rendszeresen dolgozó Allen sem úszta meg a különféle zaklatásos híreszteléseket. Nehéz ezeken a dolgokon kiigazodni már. Nézzünk máshogy az Annie Hall-ra? Nehéz ügy, mert tényleg klasszikus filmről van szó, olyanról, amit mindenkinek érdemes lenne látnia.

Ezen a gálán nem csak Woody Allen izgulhatott első rendezői jelölése miatt, hanem egy bizonyos Steven Spielberg is. A harmadik típusú találkozások kifejezetten jó filmje a később sokszor díjazott és sokszor kasszát robbantó rendezőnek, és ha ő ezúttal nem is kapott díjat, az operatőr igen: Zsigmond Vilmos kapta a szobrocskát kimagasló munkájáért.

Ha már szóba került Allen és Spielberg későbbi karrierje, egy pár szót szólhatunk arról is, mekkora filmes, tévés, könyves, játékos univerzummá nőtte ki magát a ma már Disney-tulajdonnak számító Star Wars. Lucas már nem folyik bele a sorozatban érkező filmek munkálataiba. Azt pedig majd az idő dönti el, hogy ez az iparszerűvé tett univerzumépítés árt-e a legendának? 

Ha már az 1978-as Oscar-díjnál járunk, említést érdemel például Ettore Scola filmje, az Egy különleges nap, vagy Bunueltől A vágy titokzatos tárgya- ezek a legjobb idegen nyelvű filmek között versenyeztek, de az Előttem az élet nyert.

Filmzenéért és betétdalért jelölték az egyik legemlékezetesebb James Bond-filmet is: A kém, aki szeretett engem szintén ebben az évben versenyzett. Technikai kategóriában került az öt közé az egyik legjobb búváros kalandfilm, A mélység is. Az Airport '77 is a korszak jól ismert filmje, ezt díszletért és kosztümért jelöltéék.

Szóval jó kis év volt 1978 az Oscar-díjak történetében, ahol mindenféle kategóriájú alkotások, mára már legendás filmesek versengtek. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy nem sűrűn lesz ehhez hasonlóan erős gála.

Ami viszont számomra elgondolkodtató: mennyire nehéz igazságot tenni egy ilyen sűrű mezőnyben, ahol ennyiféle-fajta film szerepel egymás mellett. És azt is kimondom, egyáltalán nem kárhoztatok senkit, ha valamelyik évben nem az diadalmaskodik, ami utólag a legmaradandóbbá válik. A díj csak akkor és ott van, csak akkor és ott kiadható. De az már hiba, és nem az akadémiáé, hanem a mienk, ha adott évet tekintve nem figyelünk fel a szobrott kapó alkotások mellett azokra, amik legalább olyan jók- ha nem jobbak.

0 Tovább

Előszó

"Végre megmozdult egy kicsit a kultúrmunka is. Abban biztosan egyetértünk, hogy ez nagyon helyes. Persze, hogy nagyon helyes! Már érezni lehet a jó hatását a termelésben is, márpedig ez a fontos, ugye. Persze, hogy ez a fontos! Nem baj az, ha van egy kis vita körülötte, hadd legyen. Van egy kis harc is, hadd legyen. Az nem árt." (Dalolva szép az élet, 1950)

Google hirdetés





Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Hirdetés