Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy lépés a világhír

Ma 43 éve győzött az ABBA az Eurovíziós dalfesztiválon, és ettől kezdve ívelt fel a zenekar karrierje.

zene

A svéd zenekar két férfi tagja, Björn és Benny már a hatvanas években jól ismert zenész és dalszerző volt a hazájában. Más-más bandában játszottak, aztán összebarátkoztak és a hetvenes évek elején már közösen dolgoztak. Társult hozzájuk két tehetséges énekesnő, Anni-Frid és Agnetha, és kialakult a négyesfogat, neveik kezdőbetűjéből pedig az ABBA szó.

A régóta a zeneiparban dolgozó Björn és Benny egyértelmű kiugrási lehetőséget látott az Eurovíziós fesztiválban, és már korábban is tudatosan készültek a részvételre. 1974-ben sikerült megnyerniük a helyi válogatót, aztán április 6-án övék lett az európai fődíj is: a Waterloo elindult világhódító útjára.

A tempós, remekül megírt szerzemény volt az első daluk, ami jó helyezéseket ért el a külföldi slágerlistákon, jegyezték Angliában, Nyugat-Németországban, az Egyesült Államokban is. De egy sláger még messze van a tartós sikertől: sokan reménykednek abban, hogy az Eurovíziós részvétel sztárt csinál belőlük, azért őszintén szólva elvétve akad olyan dal is, ami maradandóvá válik. Az meg szinte csodaszámba megy, ha egy ott feltűnt előadó tartósan a csúcson marad.

Az ABBA az üdítő kivétel, és nyilván az ő példájuk miatt van minden évben olyan tülekedés a néha lesajnált fesztiválon való részvételért. Bárki bármit mond arról, hogy ódivatú, kicsit sem újító dalok vannak többnyire a mezőnyben, hogy unalmas ez a nagy felhajtással körített showműsor, akkor is beszélünk róla. A zeneiparban megvan ennek a szerepe.

Az egy másik kérdés, hogy kell a tehetség a győzelem utáni talpon maradáshoz. 1974-ben talán még kérdés lehetett, az ABBA egyslágeres csoda-e, ma már viszont tudjuk, hogy nem az volt. Sőt, a zenetörténelem egyik legsikeresebb együttesévé váltak, és a Waterloo nem az egyetlen vagy a kiugróan legnagyobb slágerük, hanem csak egy a sok közül. Mamma Mia, Dancing Queen, The Winner Takes It All, és még lehetne folytani a sort- ma is jól ismert, emlékezetes dalok, amikből még musical és film is íródott. 

zene

Furcsa, hogy az ABBA mint zenekar csak egy évtizeden át létezett, 1982 után nem készítettek új lemezt, nem turnéztak. De amíg dolgoztak, a csúcson voltak, s hogy Svédországból indulva lettek ekkora sztárok, az mindenképpen megsüvegelendő. Munka, tehetség, ügyes menedzsment- sok minden kellett ehhez. Nem tudom, hogy a mostani fesztiválon indulhat-e ilyen karrier, de gyanítom, Pápai Jocinak alaposan fel kell kötnie a gatyáját, ha a nyomdokukba akar érni...

0 Tovább

Zene a gázgyárból

Veréb Tomival büntetnek minket az égiek azért, amiért elhanyagoltuk a tisztességes zenéket?

Amióta a Petőfi Rádió ócska zenéket játszik, gyakrabban futok bele borzalmas magyar "slágerekbe". (Megjegyzem, a Petőfibe pont ezért igyekszek ritkábban belefutni, de néha előfordulnak ballépések az ember életében.) És amikor meghallottam azt a refrént, hogy "Nekem ő ma a leglegleg A legforróbb vizespóló"

Akkor kicsit lefagytam. Ez az állapot azóta is tart, bevallom.

Kiderült, hogy Veréb Tamás daláról van szó, akinek a neve nekem semmit nem mond. Ez persze nem gond, miért kellene nekem minden középszerű előadót ismerni? Rákerestem a dal szövegére, mert nem hagyott nyugodni a dolog, és sokkolt, hogy valaki a nevét adta ehhez a szerzeményhez! Persze lehet, csak álnév, mert nehezen hihető, hogy valaki felvállalja az "Én a vihar elől ide a közelbe húztam a sátram De lehet beázik ma közöttünk a tér" sorokat. 

Naná, hogy a zene sem jó, mitől lenne jó? Tipikus egykaptafára készült slágerecske. Szóval van egy felejthető zene, egy jellegtelen énekes, meg egy borzasztó szöveg. És van egy rádió, ami isten tudja miért, képes ezt leadni.

Az a baj, drága barátaim, hogy tucatnyi hasonló példát találhatnék. (Oké, ez kicsit füllentés, mert a legforróbb vizespólóval nehéz versenyezni. Jó lenne azt hinni, hogy ez művészi fricska, maga a modern dadaizmus, de bevallom, nem tartom valószínűnek.) És kellemetlen arra gondolni, hogy azért léteztek és léteznek frankó magyar zenészek.

Ha roppant őszinte leszek, akkor elismerem, például a Rock and roller szövegétől sem vetem magam hanyatt, de a zene király az énekes pedig zúz, tehát legalább a háromból kettő dolog működik. 

De hogy semmi? Hol vannak a jó zeneszerzők, a remek szövegírók (főleg ez fáj, mert ha már magyarul éneklünk, lehetne frappánsat meg értelmeset is faragni), a karakteres előadók? Az ember azon töpreng, hogy az ilyen forró vizespólós tinglitangli izék tehetségtelenségről vagy igénytelenségről tnaúskodnak? Mert hogy ihlehett alkotási folyamatról nem, az ezer százalék.

Ennél már csak egy dolog rosszabb. Ha ez a dal sok embernek tetszik- na azt főleg nehéz megemésztenem. Mert az nem sok jót ígér...

0 Tovább

Last Christmas

53 éves korában elhunyt George Michael, a Wham duó tagjaként és szólóban is sikeres énekes.

zene

Meglepő, váratlan a hír, bár kétségtelen, az idén sok legenda hunyt el, azaz 2016-ban nem először okoz döbbenetet ilyen szomorú esemény. Nem vagyok Wham- vagy George Michael-rajongó, csak éppen úgy mint mindenki más, sok-sok slágerét ismerem. December 25-én hunyt el, óhatatlanul eszébe jut az embernek az ilyenkor ronggyá játszott Last Christmas...

Természetesen az élet megy tovább. Természetesen neki is megvoltak a maga emberi hibái. Természetesen tudom, popzenész volt, akadtak a zenetörténetben rajta kívül még nagy alkotók. Mégis furcsa érzés volt olvasni a hírt, és persze rögvest kerestem pár dalt, beugrott pár emlék.

Így aztán többet és okosabbat nem is tudok mondani: elment egy remek zenész. Nyugodjon békében!

zene

0 Tovább

Kíséret nélkül

A Queen legendás dala, a We are the Champions zenei kíséret nélkül borzongatóan izgalmas.

zene

Freddie Mercury már hosszú-hosszú évek óta nincs köztünk, de átütő énekhangja azóta is utánozhatatlan, felülmúlhatatlan. Úgy is az, ha halljuk mögötte a rockzenei hátteret, de anélkül pedig szinte leesik az ember álla, ha hallgatja. Tudom én, hogy van X-Faktor és Star Academy, de azért megbocsásson nekem a világ- ez egy másik kávéház.

3 Tovább

Klasszikus diszkóritmusban

Ma 40 éve ugrott a slágerlisták élére a poposított Beethoven szimfónia.

zene

A ma roppant divatos "crossover" zenéket mindenki ismeri. Jellemzően a klasszikus zenei tanulmányok után a nagyközönség igényeihez igazított feldolgozásokkal dolgozó muzsikusok más ritmusban, más hangszereléssel játsszák a közismert komolyzenei "slágereket".

Ez a műfaj egyébként egyáltalán nem új. A nyolcvanas években a magyar televízió egyik jellemző időhúzó programja volt a "Klasszikusok diszkóritmusban", amikor a tipikus táncolható dobritmussal megtámogatott szimfóniákat adtak. A másik irány pedig a giccsesítés volt, aminek Richard Claydermann volt a nagymestere. 

zene

De ilyen házasításokkal már a hatvanas években is próbálkoztak, egészen konkrétan 1965-ben volt egy kisebb siker, amiben egy Bach menüettet dolgoztak fel. Ez a szerzemény ihlette a klasszikus- és jazztanulmányokat folytató, majd mindenféle reklámzenéket író Walter Murphy-t, hogy az akkoriban berobbanó diszkóstílusú feldolgozásokat készítsen klasszikus darabokból. Murphy maga játszott minden hangszeren, majd a stúdióban rögzített szerzeményekkel házalni kezdett a kiadóknál.

Nem nagyon látott fantáziát senki az ötletében, végül a Private Stock Records jelentette meg az "A fifth of Beethoven" című dalt, amit a mester ötödik szimfóniája ihletett. Murphy-t és a kiadót is meglepve a dal 1976. október 9-én a Billboard első helyére ugrott, az év egyik nagy slágere volt. Sőt, bekerült a Szombat esti lázba is, és a roppant sikeres filmnek köszönhetően másodjára is a slágerlistákra került.

Persze a könnyűzenére jellemző módon nem lehet kiszámítani, hogy változik a közönség ízlése. Walter Murphy hasonló feldolgozásai nem zavartak túl sok vizet. Nem ő az egyetlen "egyslágeres" zenész, és azért ezt az egy nagy dobást biztosan nem lehet elvenni tőle.

Zenei képességeit pedig sok más diszkósztárral szemben soha nem vitatta senki, sőt, megbecsült filmzeneszerző mindmáig. A mai tévénézők talán nem is tudják, hogy Seth MacFarlane egyik régi, hűséges alkotótársa, olyan rajzfilmsorozatokhoz írt zenét, mint a Family Guy, a Cleveland Show és az Amerikai Fater (az A fifth of Beethoven felbukkan egy Family Guy epizódban is). Úgy fest, Beethoven jó iskola volt ahhoz, hogyan kell népszerű dallamokat szerezni...

0 Tovább

Előszó

"Végre megmozdult egy kicsit a kultúrmunka is. Abban biztosan egyetértünk, hogy ez nagyon helyes. Persze, hogy nagyon helyes! Már érezni lehet a jó hatását a termelésben is, márpedig ez a fontos, ugye. Persze, hogy ez a fontos! Nem baj az, ha van egy kis vita körülötte, hadd legyen. Van egy kis harc is, hadd legyen. Az nem árt." (Dalolva szép az élet, 1950)

Google hirdetés





Kockázatok és ellenjavallatok

elche@freemail.hu

Google hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Hirdetés